Legutoljára május 15-én néztük meg, hogyan teljesít a saját pénztermelő projektünk. Közben persze megtapasztaltam azokat a dolgokat, amiket egy vállalkozó vagy projektfelelős is gyakran megtapasztal, ha külsős programozókra bízza a munkát.
Ahogy azt említettem, egy ismerős PHP programozót kértem meg a projekt webes részeinek elkészítésére, aki hozta azt a formát, ahogyan nem szabad egy projekten dolgozni. Én ezt folyamatosan láttam is, de lefoglalt a Java SE képzésem záró feladata, és nem akartam két lovat megülni egyetlen fenékkel, így a Java-ra koncentráltam. Ezt az alapképzést sikeresen el is végeztem, hamarosan folytatom a StudiCore kapcsolódó kurzusaival, és nem sokára eljutok az ő HTML/CSS képzésükhöz is, és azt is megnézem. Emellett pedig sort kerítek a PHP mélyebb megismerésére, és nem maradhat ki a JavaScript sem.
Tartalomjegyzék
Hogyan ne programozzunk
Mielőtt megnéznénk, hogyan teljesít a pénztermelő projektünk, pár elrettentő példa, hogyan ne programozzunk, és miért éri meg, ha saját magunknak programozunk más megbízása helyett.
Időzavar: Ha külsős programozót bízunk meg a feladattal, ő nem lesz elkötelezett a munka mellett, ráadásul ha ezt főmunka mellett teszi, akkor aztán végleg elúszhat a program. Mindig lesz kifogás, vagy a főmunkában volt sok munka, vagy Gizike/Micike éppen látogatást tartott, és vele kellett bájcsevegni – a lényeg, hogy a mi projektünk nem halad. Ha magunknak programozunk, akkor akár éjjel 2-ig is dolgozunk, de megcsináljuk a célul kitűzött dolgot.
Hanyagság: Külsős programozót nagyon szigorú kontroll alatt kell tartani, mert hajlamosak összecsapni a dolgokat. Ez nagyon igaz akkor, ha időzavarba kerülnek, és az utolsó pillanatban, „okosban” oldanák meg a feladatokat. Én például három nyelven kértem a mostani projektem az eredeti nyelv mellett, és most a phpMyAdminba belépve látom, hogy a négy nyelv hogyan működik. Nem a kód lett megírva úgy, hogy az adatbázisból kiolvasott adatokat négy nyelven jelenítsük meg, hanem az eredeti adatbázis lett klónozva három másik nyelvre, így csak át kellett írni az adatbázisneveket a kódban, és máris kész a feladat. Ez gyors megoldás volt az általam adott megbízásra, persze most a 4 adatbázis négyszer annyi helyet foglal, mint az eredeti, ráadásul az egész napos munkám az eredeti adatbázisom, amellyel kitisztítottam belőle a szemetet, nyilván nem jelent meg a klón adatbázisokban. Ez olyan programozói hiba, amely tökéletesen ellentétes a központi helyen lévő, elosztott használatú adatbázisok koncepciójával szemben.
A tökéletességre való törekvés hiánya: Ez a kifejezést én találtam ki jobb híján, mivel nem tudom, hogyan nevezik programozói körökben. Amikor megkérem a külsős programozót, hogy adjon hozzá egy új modult a weboldalhoz, akkor nyilván nem azt kérem, hogy adja hozzá és kész. Azt kérem, hogy adja hozzá, és működjön jól, legyen szép, nézzen ki tökéletesen mobilion is, stb. Ezt ügyfélként én így értem, programozóként pedig neki kell kiderítenie, mire is van szükségem. Persze mondhatjuk azt is, hogy a megrendelő mellett én ebben az esetben projektvezető is vagyok, ezért az én feladatom ezek pontos meghatározása. Viszont a munkára való igényesség, főleg egy szabadúszó programozónál ott kell, hogy legyen, és figyelni kell ezekre a dolgokra.
A tökéletességre való törekvés nekem az, hogy amikor beteszek egy új modult, akkor ügyelek arra, hogy a fenti dolgok is teljesüljenek. Beállítom a margót, a térközöket, végigkattintom az eredményt, észreveszem a hibákat, mert a feladat akkor van teljesítve, amikor az ügyfélnél jól működik. Én ezt csinálom az online marketingben is, és az ügyfelek visszajönnek. A programozás során is ezt csinálom, a kódjaim nem akkor vannak készen, amikor működnek, hanem amikor megfelelően néz ki a felület, nincs benne hiba, és ellenőrizve van minden. Nem az ügyfélnek kell szólnia két hónap múlva, hogy a látogatói 90%-át elveszítette, mert ellenőrzés nélkül kikerült egy csúnya hiba, a Google meg behalt a weboldalon.
Én hiszek abban, hogy ezek a dolgok egy programozónál is fontosak, és a közeljövőben is így fogom elvégezni a feladataimat. Az egyik legnagyobb előnye a programozás tanulásnak épp az, hogy a magunk ura lehetünk, és nem függünk trehány külsős programozóktól. Vagy ha meg is bízzuk őket, a kódban kutatva rájövünk a trehányságukra, mielőtt még bedöntenék a projektet 🙂 Lehetünk megbízók, vagy IT menedzserek, szerintem ez a hozzáállás a nyerő.
Szerencsére a fenti hanyagságok csak kód szinten jelentkeznek, apróbb kinézeti hibákat leszámítva, így majd a jövőben jelentkező feladat lesz ezek rendbe tétele. Bár kívülről nem látszik, nyilván a kijavításuk pénzbe és időbe fog kerülni.
Az aktuális helyzet
Akkor nézzük, hogyan teljesít a projektünk még úgy is, hogy a programozónk nincs a helyzet magaslatán. Május 14-én így nézett ki a megjelenések száma a Google keresőben:
Most pedig így néz ki:
A múltkori, napi 1500 körüli megjelenések száma nagyjából stabilizálódott, 1200-1800 körüli értékkel.
Az indexelt aloldalak száma május 14-én:
És most:
Az indexelés folyik tovább, 1 hónap alatt nagyjából másfélszerese lett a beindexelt aloldalak száma. Kíváncsi vagyok, hogy ez a trend folytatódik-e, mert akkor július elejére olyan 7000-8000 beindexelt aloldallal kell rendelkeznünk.
Jövőbeni tervek
A jövőbeni tervek kissé módosultak, így, hogy nem egyetlen adatbázisból kerülnek ki az adatok a weboldalra, hanem több helyről. Nyilván ezt központosítani kell, és nekem is jó lecke, hogy még a kisebb projekteknél is kellenek tervek. Amint megvan a központi adatbázis, érdekes kísérlet lesz a felület lefordítása más nyelvekre. Vajon hogyan veszi azt a Google, ha ugyanazokat az adatokat teszem közzé 3 nyelven, 10 nyelven vagy 50 nyelven? Lesz-e eredménye ennek, vagy nem fogja rendesen beindexelni a nyelvi változatokat?
Ezekre a kérdésekre fogom keresni a választ a következő hónapokban.