List, Set, Map és kivételkezelés

Hú, látom legutóbb november 10-én írtam utoljára a haladásomról, már itt az ideje. 23 nap telt el azóta, és kicsit megakadtam közben. Nagyon sok munkám volt, így esténként már nem tudtam tiszta fejjel gondolkozni, és ez a programozás rovására ment.

De azért teljesítettem az online programozó tanfolyam 25. pontját, ami ugye ez volt: List, Set, Map, tárolási algoritmusok, előnyök, hátrányok, mikor mit használj, adattárolók fejlesztése.

Na ez egy szép része volt a tanfolyamnak, megismertem a különféle tárolási algoritmusok előnyeit és hátrányait, tudom, mi az List, Set és Map. Természetesen nagyon sok feladatmegoldás is volt, és a szokásos StudiCore módszerrel készültek: először megismerjük az elméletet, aztán jön egy könnyű feladat, ezt követi egy vagy több nehezebb feladat. S ha már List-ről, Setről és Mapről volt szó, nem adja magát az ötlet, hogy legyen olyan komplex feladat is, ahol mindegyiket fel kell használni? 🙂

Kicsit nehéz így blogot írni, mert nem akarom lelőni a poént. Most, hogy mindhárom megoldás a fejemben van, és magamtól is tudom használni ezeket, többet között két dolognak köszönhető. Az első, hogy a könnyű-nehéz-legnehezebb feladatok egymásra épülnek, így akaratlanul is beleég az agyamba az tudásanyag. A másik, hogy mindenkinek el kell rontania néhányszor a megoldást, így, amikor rájön a jó változatra, akkor azt tutira nem felejti el.

Én is emlékszem arra, hogy mit rontottam el, azt is, hogy mi volt a hiba, és hogy mit kellett volna csinálni helyette. Ha most leírom ide a megoldást, akkor tutira nem rontjátok el ti is, és nem ég bele az emlékezetetekbe a jó változat 🙂

Kivételkezelés

Már benne vagyok a 26. részben, ami ez: Kivételkezelés (exceptions).

Kivételekkel már korábban is találkoztam, általában valamit elrontva, amikor a NetBeans valamilyen hibát dobott a programozás során. Ugye amikor olyan elemet akartam használni, ami még nem kapott értéket, vagy tömb nem létező elemét kérdeztem le, mind ilyen hibák jelentkeztek.

Aztán ebben a fejezetben már megtanultam, hogy a kivételek kezelése jó dolog, és az első feladaton már túl is vagyok. Ez a jól megszokott alap feladat, ahol megértettem, mi is a kivételkezelés, és hogyan kell megcsinálni. Most a jóval összetettebb második feladaton jön, melyet már elkezdtem a hétvégén, de az éjjel 11 óra közbeszólt.

Ezzel folytatom most, és amint a fejezet kész, jön az egyik kedvenc programozási részem: 27. Fájlkezelés, streamek

Már alig várom, hogy fájlokból olvashassak ki adatokat, és azokba tároljam el az infót. Ehhez jön még az adatbázisok kezelése, és máris megvan az, ami a legjobban érdekel: a nagyméretű adathalmazok kezelése. Valami ilyen nagyfeladatot szeretnék majd, de ezt még gyúrom. Vennék egy hatalmas adatmennyiséget, valamilyen feltételek alapján szűrném és rendezném, majd adatbázist építenék belőle. Innen pedig már csak egy lépés, hogy weboldalt generáljak belőle, és kicsit eljátszadozzak a Google keresőrobotjával.

De ezt majd később, a fájlkezelés tehát nem sokára érkezik, a táblázatkezelés pedig a 32-34. fejezetek:

  • Adatbázisok elmélete röviden (amennyire egy junior programozónak kellhet), táblák, kulcsok, SQL, redundancia, JOIN, GROUP BY, tranzakciók, lockok, külső kulcsok
  • Java és az adatbázisok (JDBC)
  • Objektumok leképezése SQL adatbázisra

Az adatbáziskezelésre azért is leszek nagyon kíváncsi, mert a fősulin nagyon megszenvedtem vele. De ott még úgy vizsgáztunk, hogy papír alapú vizsgalapra kellett SQL lekérdezéseket írni, így nem sok öröm volt benne. Kíváncsi leszek, hogy ez StudiCore megvalósításban hogy jön át. Az eddigiek alapján szerintem szerethető lesz.