Saját pénztermelő projekt 1. rész

Na akkor itt az ideje, hogy pénzt is keressünk a programozás tudásunkkal, nem igaz? 🙂 Ez a projekt most nem a szabadúszó programozóként való elhelyezkedésről szól, hanem inkább a Légy a saját programozód kategóriába illeszkedik.

A lényeg: az internet telis-tele van kereskedelmi célra is ingyenesen felhasználható adatbázisokkal. Hogy milyen formában érhetők el, az változatos, néha SQL fájlként, néha szöveges TXT fájlba mentve, néha pedig valamilyen saját adatszerkezetben, amiből még ki kell bányászni az adatokat. Nagyon gyakori persze a szabványos CSV is.

A főszabály: az adat pénz. Ezért vezetett be számos multi cég saját hűségkártyát, amiért simán visszaadnak nekünk elköltött 100 vagy 200 forintonként 1 forintot. Ők minden vásárlásunkkor adatokat kapnak a szokásainkról, amivel nem csak nekünk küldhetnek ki célzott marketing anyagokat, de jobban optimalizálni is tudják a saját működésüket. Nem mellesleg, a sok millió vásárló adata hatalmas kincs, még 2011-ben írt arról a Daily Mail, hogy a Tesco évente 53 millió fontot (ma kb. 70 milliárd forintot) keresett azzal, hogy eladta a 16 millió hűségkártyásától begyűjtött vásárlásokkal kapcsolatos adatmennyiséget. Emellett évi 350 millió fontot spórol azzal, hogy csak olyan árukat készletel, amelyet nagy mennyiségben adhat el. Ezek az adatok mind a vásárláskor lehúzott klubkártyákból származnak.

Bár ezek 2011-es adatok, azóta csak nőtt az adatok értéke. A Facebook például az egész hálózatát eltartja abból, hogy ingyenesen „fészbúkozhatunk”, az adataink és szokásaink alapján pedig hirdetéseket ad el cégeknek/hirdetéseket jelenít meg nekünk.

Milyen adatbázist érdemes választani?

Azt sajnos nem árulhatom el, hogy én pontosan milyen adatbázist választottam, mert ez üzleti titok. Nem is lényeges, a részletek ettől függetlenül is pontosak lesznek, az pedig nem fontos, hogy én éppen baseball kártyákat listázok, vagy tőzsdei adatokat.

Te milyen adatbázist válassz? Használd a fejed, és próbáld kitalálni, mi érdekli az embereket! Persze az is fontos, hogy ezekről legyen valahol egy szabadon felhasználható adathalmaz, így kutatnod kell. Azt már az elején elmondom, hogy az ilyen típusú projektekben senki sem fogja a kezed. Lehet persze kérdezni, fórumok, Reddit és más mind a rendelkezésedre áll, de arra a kérdésre, hogy „Szerintetek milyen területen kezdjek új projektbe?”, nem fognak válaszolni.

A legjobb esetben is eláraszt a hülyeségeivel a sok fotelkommentelő, aki nem akar magával mit kezdeni, de a te projektedhez hozzá tud szólni. A leggyakoribb két válasz ez lesz: 1. ez senkit sem érdekel, 2. nem éri meg.

Amint ezekkel a dolgokkal megküzdesz, kiválaszthatod a saját adatbázisod. Tőzsdei hírek, kalóriatáblázatok, időjárási eredmények, celeb adatbázisok, bármi lehet a forrás. Arra figyelj, hogy olyan témát érdemes választani, ami engedélyezett a Google Adsense szabályzatában, mert először biztos, hogy Google reklámokból lesz pénzed. Egyedi hirdetőket keresni nagyon nehéz, és általában nem éri meg a mi léptékünkben. A Google tiltja a szerencsejátékot és minden érzékeny területet, így a korábban említett lottóprojektemet is emiatt nehéz monetizálni.

Milyen programozási feladataim voltak?

Az én adatbázisom kesze-kusza volt, így a Java programozás segítségével először fel kellett dolgozni az adathalmazt.

  1. Felismertem azt a mintát, ami alapján az adathalmazt összeállították. Ez alapján kibányásztam az adatokat.
  2. Az adatokat meg is kellett tisztítanom, speciális karaktereket, hibákat kellet megtalálnom és javítanom vagy kiszűrnöm.
  3. Az adatok ezután bekerültek egy adatbázisba.
  4. Az adatbázisból elkészült a weboldal.
  5. A weboldalhoz tartalom is készül.

Mivel a StudiCore képzései közül én a Java SE vége felé tartok, így direkt nem akartam most HTML-lel foglalkozni. Van StudiCore HTML/CSS képzés is, illetve én nagyon sokat turkáltam hasonló kódokban korábban, de meg akarom várni ezt a modult is. A Java tanfolyam tapasztalatai alapján biztos érdemes lesz elvégezni azt is.

Felkértem egy ismerős webprogramozót, hogy illessze az én adatbázisom egy új weboldalhoz, és ő írta meg a HTML részeket. Szerintem vállalkozóként az is feladatunk, hogy felismerjük, mit lehet kiadni, és ne legyünk one-man-show, ami a legtöbb vállalkozást bedönti. Tehát a HTML programozást (illetve a hozzátartozó PHP programozást) kiadtam ebben a projektben, de végig nálam van az irányítás, és én határozom meg a feladatokat. A weboldal így gyorsabban felállt, elkezdheti az útját a pénztermelés felé, és meg közben tovább tanulhatom a Java-t.

Még egy dologban felhasználtam a Java tudásom, az adatbázisból oldaltérképeket generáltam. Ezek az én esetemben most TXT fájlok, amelynek minden sorában egy-egy URL (webcím) van a projektemből. A megvalósítás egyszerű volt, a Google csak megadott hosszúságú oldaltérképeket tud beolvasni, így a több százezer URL-t felosztottam több TXT fájlra. A Java programom vette az adatbázis adatait, mindegyikhez illesztette a projekt webcímét, majd kiírta TXT fájlokba. Amikor elérte az adott sormennyiséget, akkor új TXT fájlt kezdett. Persze a linkeket ABC sorrendbe rakta, kiszűrte a duplikációkat stb.

Nagyon jó érzés volt, hogy ehhez minden a fejemben volt. Nekem az a halálom, ha várni kell valamire. Van egy tuti ötletem (a fejemben biztos tuti :)), és akkor, ha van is programozó, 1 hét, mire kegyeskedik megmozdulni. Pedig én már azonnal tolnám fel az internetre, hogy lássam, bejön-e. Na ehhez kell a saját programozás. Este 9-kor végeztem a munkával, nekiálltam az oldaltérképeknek, és éjfélre már rendbe is raktam őket, közben jó pár tapasztalatot leszűrve, mit kellett volna elsőre másképp csinálni.

Tehát: felkerült egy nagyon alap weboldal, Bootstrap alapokon. A Bootstrap azért kell, mert szép és szabványos weboldalakat ad vissza, gyakorlatilag kimásolható kódokkal, amivel csak kicsit kell foglalkozni. Itt tartok most, az általam előkészített és megtisztított adatbázisokból a webprogramozó felhúzott egy vadiúj weboldalt.

Meta elemek elkészítése, tartalomírás

A Google Ads kulcsszókutató eszköze segítségével megnéztem, hogy a projektem kapcsolódó témáiban az emberek milyen szavakra kerestek rá. Ezeket felhasználtam, és csináltam belőlük egy listát.

Az adatbázisomból létrehozott HTML oldalaknál random módon felhasználtam ezeket a meta elemek elkészítésekor. Ez egy elég alapvető trükk, és a kisebb versenyű területeken némi keresőoptimalizálási előnyt is biztosít.

A projekt oldalaira még nem készült tartalom. Ennek megoldása egy következő feladat lesz, készülnek automatikusan létrehozott cikkek is az adatbázisból, illetve, jó minőségű bejegyzéseket írunk szövegíróként. Az ilyen 1000+ szavas cikkek felhasználják majd a kulcsszókutatás eredményeit, és szuper releváns tartalmat adnak a projektnek.

Elindult egy külső blog is, ahol a projekt adatbázisából merített témákat dolgozunk fel minőségi cikkekkel, és linkeljük a projekt aloldalait. Ezzel minőségi linkeket készítünk az új oldalnak. Ez a továbbiakban is folytatódni fog.

Következő feladatok

A legfontosabb feladat az elkészült és felállt oldal megtöltése tartalommal, hogy az adatbázisból kibányászott és legenerált tartalmak mellé egyedi szöveg is felkerüljön. Az internetes adatbázisoknál nem szabad az elfelejteni, hogy sok száz vagy akár ezer másik ember is felhasználja azokat, így az új projektünk a Google szemében jó eséllyel csak egy másolata a többinek. Emiatt kell rá az egyedi tartalom is, illetve a külső linkek elkészítése. Ha ezt a lépést megspóroljuk, akkor valószínűleg sohasem érkeznek meg a látogatók.

A természetéből adódóan a kreatív részek kerülnek a legtöbbe, így itt tudunk a legtöbbet spórolni, ha magunk csináljuk. A webprogramozó órabére is több ezer forint óránként, egy-egy 1000 szavas cikk megíratása pedig simán belekerülhet akár 10-15000 forintba. Megéri tehát a HTML programozás modult is elvégezni a StudiCore-nál, a szövegírást pedig szabadidejében mindenki elkezdheti. A botcsinálta szövegíró ugyan nem produkál olyan tartalmakat, mint egy profi, de minden megírt betű többet jelent annál, mintha 0 bejegyzésünk lenne.

Hogyan reagál a Google?

Ahhoz, hogy lássuk, hogyan reagál a Google, a weboldalunkat regisztrálnunk kell a Google Analytics és a Google Search Console szolgáltatásaiban. Ehhez az Analytics-szel érdemes kezdeni, mert annak mérőkódját beillesztve az oldalba, a Search Console automatikusa jóváhagyásra kerül.

Az Analytics szolgáltatja majd a statisztikát a látogatói szokásokról, hogy mely tartalmakat keresik a legtöbben, a Search Console pedig azt mutatja meg, a Google hogyan viszonyul a projektünkhöz. Az elkészült oldaltérképeket a Search Console-ba töltöttem fel.

A weboldal 2020. február elején került fel, kb. február 3-án levettem a noindex-et, ami tiltja a Google számára az indexelést. Beküldtem az oldaltérképeket, és pár tartalmat manuálisan is indexeltettem. A Search Console, amit a továbbiakban majd SC-vel jelölök (a Google Analatics pedig a GA), pár nap késéssel mutatja az adatokat. Ma 2020. február 16. van, és a 13-i nappal bezárólag vannak adataim:

Itt az látható, hogy a Google elkezdte beindexelni (felfedezni, feldolgozni) az általam létrehozott aloldalakat, és már mutatta is őket a Google keresőben. Az összes megjelenítés azt mutatja, amikor valaki rákeresett egy kapcsolódó témára és az oldalam megjelent a találatok között. Február 4. és február 13. között az új oldal már 757 alkalommal volt ott a Google találati listáin. Ez persze általában azt jelenti, hogy a lista 70-80. helyén, ahova jó eséllyel senki sem görget le. De maga a megjelenés ténye azt mutatja, hogy a projektet nem zárta ki a Google, és elkezdi feldolgozni.

megjelenesekszama.jpg

Az ábrán látható már 2 kattintás, tehát 2 látogató már megérkezett az oldalamra, ebben a kezdeti stádiumában is. Mennyit jelent a napi 80-100 megjelenés? Egyelőre nem sokat, majd, ha napi több tízezer lesz, akkor érkeznek a látogatók, legalább minimális számban. De egy vadiúj projekttől ezek nagyon jó értékek.

A következő két kép az általam webhelytérképen beküldött linkek feldolgozását jelöli. 219000 link ki van zárva, míg 152 érvényes. Én sokkal több linket küldtem be, mint 219000, de a Google-nek kell egy kis idő, míg meglátogatja az összeset.

ervenyes.jpg
kizarva.jpg

A 219000 kizárt link azt jelenti, hogy a Google észlelte az aloldalakat, de egyelőre nem fogja mutatni őket a Google keresések során, kvázi nem küld rájuk látogatókat. Új projektnél ezzel sincs gond, majd ahogy kerülnek fel rájuk az új tartalmak, és nem csak az adatbázisból kibányászott adatokat használják, szép lassan beindexelődnek. A több százezer aloldal feldolgozása, értékelése hónapokba vagy hosszabb időbe is telhet, de minden nap, amikor új oldalakat talál hasznosnak a Google, új látogatókat hozhat.

Az érvényes oldalak száma most 152, ami azt jelenti, hogy ezek már megjelennek a kereső találati között, és ezek közül érkezett az említett 2 látogató. Érdekes megfigyelni, hogy a Google blokkokban változtat ezeken az értékeken. Február 8-án még csak 19 érvényes aloldalam volt, február 9. és 12. között már 64, február 13. és 15. között már 152. Itt nincs akkora késleltetése, a tegnapi számokat is mutatja.

Várhatóan ezek az értékek tovább fognak emelkedni, és szépen lassan megérkeznek a látogatók is.

Mitől függ egy projekt sikere?

A projekt sikere attól függ, hogy mennyi pénzt lehet vele termelni. Ha a bejövő pénzösszegekből ki lehet fizetni a programozást vagy a saját munkaidődet, illetve a tartalomírást, akkor önfenntartó. Addig be kell fektetned a várható megtérülés érdekében. A befektetés lehet a pénzed vagy az időd.

Hogy mennyi pénzt hoz egy projekt, azt több dolog határozza meg. Először is, mennyi érdeklődő van az adott témában? Egy kalóriatáblázatos oldalt nyilván többen látogatnak, mint az Atlanti-óceán mélytengeri viszonyait listázó lapot. Itt mindenképpen egy olyan adatbázist kell választani, amire sokan keresnek rá.

Mekkora a verseny az adott területen? Ha csak két weboldal ellen kell versenyezned, könnyebb dolgod van. Ha kétszázkettő ellen, akkor már nehezebb. Mennyi pénzt költenek a versenytársak a keresőoptimalizálásra és/vagy tartalomkészítésre? Ha sokat, akkor neked is sokat pénzt vagy időd kell beleölnöd a projektbe a sikerhez.

Mennyi pénz van az adott területen? Ha Google reklámokat akarsz megjeleníteni, akkor ismerned kell a Google rendszerének működését. Ebben a reklámok nem a weboldalad témájától függően jelennek meg, hanem a látogató viselkedésének megfelelően. Ha tudja, a Google feltérképezi a látogató előzményeit, mire keresett rá a Google keresőben, milyen információkat használ a különféle Google termékekben, és a neki releváns reklámokat mutatja. Például, ha te egyiptomi utazásra keresel rá a Google keresőben, akkor neked egyiptomi utazási hirdetéseket fog mutatni. Ha a szomszédod torokfájásra keres rá, akkor neki meg szopogatós cukorka reklámokat mutat.

Ez azért fontos, mert a látogatóid valószínűleg olyan dolgokra keresnek rá, mint a projekted, hiszen ezért is érkeztek a te oldaladra. Ha te a köldökzsinór vér levételével kapcsolatos projektet indítasz, jó eséllyel a látogatóid már rákerestek erre a témára, így az oldaladon nekik a Google is ilyen reklámokat mutat. Ez egy jó drága témakör, így a reklámokért jó pénzt kaphatsz. Az egy dolláros kütyük ellenben nem jó témakör, mert ott nagyon olcsó termékekről van szó, és a reklámok is olcsók. Ha teheted, akkor inkább drágább témaköröket válassz.

Adódik a kérdés, akkor mindenki a köldökzsinór vér levételével kapcsolatos projekteket indítson? Sajnos nem, mert a nagyon drága piacokon megjelennek a pénzzel teli projektgazdák, akik milliókat költenek tartalomkészítésre és keresőoptimalizálásra. Így neked nulláról indulva nem lesz esélyed. Meg kell találnod tehát az egyensúlyt, mi az a terület, amiben van még megfelelő mennyiségű pénz, de nem annyi, hogy a leggazdagabb projektgazdák rámozduljanak, és máris keresheted az ehhez illeszkedő adatbázist.

Ahogy látható, a programozás része nem biztos, hogy a legnehezebb a projektnek 🙂 Ettől függetlenül egy saját weboldal indítása nagyon jó ötlet nem csak a pénzszerzési lehetőség, de a programozásban tanultak kipróbálására is. Nem csak a weboldal részeinek elkészítéséről beszélek, hanem a tervezésről, a StudiCore tanfolyamán megtanult hozzáállásról, az analitikus gondolkodásmódról is. Legalább alapszinten ugyanis bele kell látni egy ilyen projektbe, mert a programozókra hagyatkozni öngyilkos küldetés lehet.

Tapasztalatból mondom, ha csak emberi nyelven mondjuk el egy programozónak, mit szeretnénk, abból minimum óriási csúszások és sok többletköltség lesz. Emellett sokszor a projekt átadásakor derül ki, hogy a programozó mit gondolt ki magától, vagy mit nem értett úgy, ahogy mi, kidobva ezzel egy csomó időt és pénzt az ablakon. Érdemes tehát mindig programozói fejjel (is, és vállalkozói fejjel is) gondolkozni egy saját projekt elindításakor!

Végezetül egy kép, találjátok ki, melyik ember akartok lenni róla:

45159312_10212457475930829_3177065992652062720_n.jpg

FacebookTumblrTweetPinterestGoogle+Tetszik