StudiCore Java tanfolyam

Úgy látom, hogy korábban nem beszéltem a rendeléseket rögzítő szoftverem elvi felépítéséről, a különféle kérések kezeléséről, az adatok kiszolgálásáról. Itt jön képbe az MVC és a DAO, most ezeken keresztül mutatom be, hogy működik a programom.

Ha megnézzük a StudiCore Java SE tanfolyamának részleteit, ott az Adatbázisok + Java SE haladó eszközök kurzus 35. fejezete ez: JDBC II. – A DAO minta használata az adatbáziskezelésben. A DAO lényege, hogy a különféle adatbázisműveleteket DAO osztályokba tesszük, és objektumokat adunk át nekik, minden adattáblát önálló DAO osztály kezel.

Gondolom az előnye világos, ahelyett, hogy véletlenszerűen írogatnánk a sokféle forrásfájlba az adatbázis hívásokat, egy vagy több DAO osztályba tesszük ezeket, így módosításkor mindent könnyen megtalálunk, és nem lesz keveredés.

Az MVC pedig a szoftvertervezésben használatos szerkezeti minta, amely szétválasztja az adatok kezelését és a felhasználói felületet. Így anélkül lehet az adatokkal foglalkozó részt módosítgatni, hogy a felhasználók bármit is észre vennének belőle. Ezt az ötletet a mentorom adta még a tervezés korai szakaszában, és ennem megfelelően terveztem meg a programot.

Olvass tovább

Írtam egy saját ErrorDialog osztályt, hogy a hibaellenőrzések során kapott problémákat meg tudjam jeleníteni. Aztán most eszembe jutott, hogy a StudiCore képzésében is volt szó ezekről az értesítő ablakokról, így a saját osztályra nem lesz szükség.

Ezek használata sokkal kényelmesebb, szabványosabb lesz a kód, és már egy csomó dolgot megírtak előttem, amit csak fel kell használnom:

Olvass tovább

Hú, egy jó érdekes feladatba futottam bele, gondoltam megosztom mindenkivel. Van az OrderDetailsDialog osztályom, ami gyakorlatilag egy JDialog ablak. Ez a felelős a megrendelések felviteléért és a módosításáért is. Most még különösebb dizájn nélkül így néz ki:

Haladjunk felülről lefelé.

Olvass tovább

Megosztanék pár hasznos apróságot, melyet a Java programozás során használtam ma fel, hátha más is rákeres, és akkor magyarul is meglesz. Persze nekem is jó, ha később tudom, hova mentettem őket, úgyhogy double win 🙂

Olvass tovább

A múltkoriakban írt terveket egyedül készítettem, mivel pont akkor úgy jöttek össze az ünnepek, hogy nem volt elérhető a mentorom. Azóta már itt van, és a segítségével nagyon jó dolgok készülnek. Most úgy néz ki, hogy végre kikristályosodtak a felelősségi körök, és erről hamarosan újra írni is fogok.

Épp ma kaptam választ a mentoromtól egy utolsó kérdésre, ezt még értelmezem, és akkor tudom teljessé tenni az osztály diagrammot, illetve elkészíteni a szekvencia diagrammot. Közben már próbálgattam az ötleteket Javaban is, szereintem a megvalósítással nem lesz gond.

Tehát hétvégéig várható a kész modell, aztán utána a megvalósítás.

Ugye most ott tartok a tervezésben, hogy vannak különféle listáim, melyek objektumokat tartalmaznak:

• List<Order> orders: ez a megrendeléseket tartalmazza
• List<Company> companies: a vállalatainkat tartalmazza
• List<Customer> customers: a megrendelőket tartalmazza
• List<Vat> vats: az áfa értékeket tartalmazza (mondjuk ez lehetne vatValues, szebben hangzik)
• List<Employee> employees: ez pedig a dolgozóinkat tartalmazza

Tervezek egy ModifyDeleteDialog dialógusablakot, melyet az objektumok szerkesztéséhez és törléséhez használnék fel. Ez megkapná az adott listát, aminek elemeit egymás alatt megjelenítené. Ha a customers-t kapja meg, akkor az ügyfeleket listázza egymás alatt, ha az employees-t, akkor meg a munkatársainkat.

Olvass tovább

Most belefutottam egy problémába, az SQL adatbázisból kiolvasott Date típusú adatot használnám fel egy Order típusú objektum elkészítéséhez, ami viszont LocalDate típust vár.

A ResultSet rs tartalmazza az SQL lekérdezés eredményét. Egy while ciklussal végig megyek rajta, és kiolvasom a rekordokat. A getString metódussal kiolvasom a Date értéket, és azt átalakítom LocalDate típusúvá:

Olvass tovább

Elkészítettem azokat az osztályokat, melyek az adatbázisból kiolvasott adattáblák tartalmából készítenek objektumokat. A kiolvasás során létrejövő objektumok aztán majd listákba kerülnek, és azokat fogom feldolgozni és használni a vizuális felületen.

Egyelőre még csak a kontruktorokat, gettereket és settereket hoztam létre, illetve az adattagokat határoztam meg. Most látom már, hogy a múltkor használt adatbázis oszlopneveket kicsit majd át kell írnom, hogy ne legyen összevisszaság a programozás során. Inkább a Java-ban használatos elnevezést követem, pl a tax number az nem tax_number vagy taxnumber lesz, hanem taxNumber.

Olvass tovább

Most készítem el az adatbázist és az adattáblákat, és közben rájöttem, hogy angol elnevezéseket kellene használnom. Ennek az a fő oka, hogy ha fel szeretném külföldön használni az elkészült szoftvert referenciaként, akkor nem kell fordítgatnom a forráskódot, változóneveket, adattáblákat stb. Ha pedig Magyarországon lesz megmutatva valakinek, ő úgyis megérti majd az angol elnevezéseket.

A szoftver felülete viszont magyar lesz, mert amint kész, mi használnánk is, és nincs értelme angolnak lennie. A szöveges elemeket viszont pikk-pakk át lehet írni angolra. De akár egy következő feladat lehet a többnyelvűsítés.

Így létrehoztam az ordermanager adatbázist, és benne a következő táblákat (az elnevezési konvenciókat most nem feltétlenül tartom be, kényelmi okok miatt).

Olvass tovább

Folytassuk akkor a StudiCore nagy feladatául szolgáló Java saját szoftver készítését a programtervvel. Ebben a bejegyzésben leírom, hogyan képzelem el a program működését, mit lehet vele csinálni, és hogyan működnek az egyes programrészek.

A szoftver tárolja a vállalkozásaink megrendeléseit, vevőit és íróit. Mivel alapvetően minden cég a sajátunk lesz, így az a koncepció, hogy bármelyik vállalkozás adatait láthatjuk.

Olvass tovább